Sok esetben különösen fontos, hogy azonnal odafussak hozzád, ha hívsz. Ez akár az életemet is megmentheti. Gondolj csak bele, hogy ha a labdám játék közben véletlenül kigurul az útra, és a labdát kergetve nem veszem észre, hogy arra jön egy autó, annak végzetes következménye lehet, de ha a hívásodra azonnal hozzád szaladok, akkor elkerülhetjük a veszélyes szituációt! Ezt, hogy az első szóra hozzád fussak „behívásnak” nevezik. Fontos, hogy ne csak a nevemet mond, mert akkor nem tudom, hogy mit is szeretnél, hanem mindig mond ki azt a szót is, amire szeretnéd, hogy azonnal odafussak hozzád. Ez bármi lehet, akár a „Hozzám!”, akár a „Gyere ide!”.
Nagyon fontos, hogy először is megtanuljam azt, hogy mit is jelent a „Hozzám!” vagy a „ Gyere ide!” . Mert hiába mondogatod ezeket a szavakat addig, amíg nem tudom hogy mit is jelentenek nem is tudom teljesíteni a feladatot. A „Hozzám!” vagy „Gyere ide!” nagyon könnyen megtanítható nekem.
Ha ezt már tudom, akkor tudjuk elkezdeni gyakorolni a behívást. Sokat tudjuk otthon is gyakorolni, dea kutyaoviban, kutyasuliban még biztonságosabb keretek között tanulhatok. Gondolj csak bele, mennyivel több inger ér ott, mint otthon, és ha olyan ingergazdag környezetben is hozzád futok, akkor sokkal nagyobb biztonsággal tudunk póráz nélkül közlekedni máshol is (ahol a törvény engedi).
Ha ezt már tudom, akkor tudjuk elkezdeni gyakorolni a behívást. Sokat tudjuk otthon is gyakorolni, de a kutyaoviban, kutyasuliban még biztonságosabb keretek között tanulhatok. Gondolj csak bele, mennyivel több inger ér ott, mint otthon, és ha olyan ingergazdag környezetben is hozzád futok, akkor sokkal nagyobb biztonsággal tudunk póráz nélkül közlekedni máshol is (ahol a törvény engedi).
Fontos tanács, hogy kölyökkoromban sose kergess, ha éppen azt szeretnéd, hogy odamenjek hozzád! Akkor sem, ha elszaladok a játékommal, ahelyett, hogy odaadnám neked. Ha ilyenkor kergetni kezdesz, akkor azt hiszem, hogy ez egy nagyon jó játék és elfutok elöled. Egyrészt, így jóval nehezebb lesz nekem megtanítani az apportírozást, másrészt – és azt hiszem ez a fontosabb – sokkal nehezebb lesz nekem megtanítani a behívást. Mert amikor hívsz és én figyelmen kívül hagyom a hívásodat, te pedig szaladsz utánam, azt én játéknak fogom fel. Eszembe se jut, hogy odamenjek hozzád. Miért is mennék? Hiszen, ha nem megyek, játszunk egy jót, fogócskázunk. Érd el valahogy (fura hang kiadásával, fura mozgással), hogy egy pillanatra rád nézzek! Amikor éppen rád figyelek, akkor kezdj el hátrálni, akár futhatsz is, és közben hívjál! Akkor meg fogok ijedni, hogy elhagysz és rohanok majd utánad. Fontos, hogy rád figyeljek egy pillanatra, mert egyébként hiába futnál az ellenkező irányba, úgysem venném észre, csak egy idő után tűnne fel, hogy egyre távolabbról hallom a hangod. De hidd el, ha rád figyelek és te távolodni kezdesz tőlem, én azonnal utánad futok majd! Tudod, mi kölykök már csak ilyenek vagyunk, kell valaki, akihez tartozhatunk. Ezt azért egy kevésbé forgalmas helyen próbáld ki először, ha ott már biztosan visszamegyek, akkor mehetünk gyakorolni ingergazdag környezetbe! Ezt érdemes nagyon korán elkezdeni.
Ha olyan helyen sétálunk, ahol biztonsággal el tudsz engedni a pórázról, mert közel s távol nincs egy autó, más kutya, vagy bármi, ami veszélyes lehet rám nézve, akkor egy-egy séta alkalmával akárhányszor magadhoz hívhatsz. Még akkor is, ha csak egy méterre távolodtam el tőled. Azért is jó, ha egy-egy séta alkalmával többször is magadhoz hívsz nem csak akkor, amikor indulnunk kell haza és rám szeretnéd adni a pórázt, mert így a behívást nem fogom azonosítani azzal, hogy itt a séta vége. Hiszen így sohasem tudhatom, hogy melyik hívás után kerül majd végül rám a póráz! Nagyon dicsérj meg minden egyes alkalommal, ha visszamentem hozzád, mindig adjál jutalomfalatot! Az a cél, hogy elsőre odaszaladjak hozzád, és ne kelljen többször elmondanod ugyanazt, de mire eljutunk idáig az hosszú folyamat. Ennek ellenére igyekezz elérni azt, hogy ne kelljen többször is szólnod, hanem azonnal reagáljak. Bármennyire is nehéz, de akkor se szidj le, ha mondjuk tíz percig kellett hívogatnod, hogy végre visszamenjek hozzád. Olyankor is dicsérj meg! Így mindig pozitív élmény lesz az, hogy hozzád megyek, sokkal nagyobb kedvvel fogom teljesíteni a kérésedet. Gondolj csak bele, kinek lenne kedve odamenni valakihez, aki leszidja őt, miután magához hívta? Tudjad, hogy van olyan kutyaiskola, ahol speciális „Behívó-tanfolyamot” is tartanak.
Előfordulhat olyan szituáció is, amikor éppen az mentheti meg az életem, ha egy helyben maradok. Ezért jó lenne valami olyan parancsot is megtanulnom, amivel megállítasz. Ez lehet akár az „Ül!”, a „Fekszik!” vagy a „Marad!”. A lényeg az, hogy ezt a feladatot annyira megszeressem, hogy azonnal végre is hajtsam.
