Minden kutya más egyéniség. Elképzelhető, hogy én azon nyomban odaleszek az autós utazásért, de az is lehet, hogy utálni fogom. Ha úgy tapasztalod eleinte, hogy nem szeretem az autót, ne add fel! Gyakoroljunk, próbálkozzunk és meglátod, menni fog! Csak ne stresszeljünk!
Nagyon fontos, hogy autós utazás előtt ne kapjak enni! Mondjuk, ha azt tervezed, hogy ebéd után indulunk kirándulni, akkor aznap inkább hagyjuk ki a reggelit, vagy korábban egyek a megszokottnál, így lesz időm megemészteni a táplálékot, mielőtt autóba ülnénk. A tele pocak még akkor is okozhat rosszullétet, ha egyébként jól bírom az autózást!
Lehetséges, hogy az első pillanattól látod, nem szeretek kocsikázni, akkor lassan szoktass hozzá! Először csak üljünk be az autóba úgy, hogy be sem indítod a motort! Üljünk ott nyugodtan, ha jól viselkedek, adhatsz jutalomfalatot, vagy elvonhatod a figyelmemet a kedvenc játékommal. Ha tudok már valamilyen trükköt, azt is kérheted tőlem, mert akkor a feladatra fogok koncentrálni.
A második fokozat az legyen, hogy az autó motorja járjon, de nem indulunk el! Következő lépésként, ha már megszoktam a járó motort, mehetünk rövidebb útra, mondjuk az utca végéig és vissza. S ha már ezt isjól bírom, akkor nekivághatunk az autós kalandoknak. Akár minden nap gyakorolhatunk, lépésről-lépésre haladva, így gyorsan hozzá fogok szokni a kocsikázáshoz.
Ne csak akkor üljünk be az autóba, amikor a doktorunkhoz megyünk! Gondolj bele, kinek van kedve beülni az autóba, ha tudja, hogy utána szurit fog kapni, vizsgálgatják, esetleg vért vesznek tőle. Ezt feledtetve sokszor menjünk autóval a parkba, kirándulni, bandázni, játszani, akkor pozitív élmények társulnak majd a kocsihoz, hiszen az autóút után valami móka vár rám! Azt szeretem!
